A fogadásról

Blaise Pascal, Gondolatok:
233. Részlet: -- 
            Vizsgáljuk hát meg ezt a kérdést, és állapítsuk meg: ,,Vagy van Isten, vagy nincs.'' Mármost melyik felfogás mellé álljunk? Az ész ebben nem dönthet: végtelen káosz választ el bennünket. E végtelen távolság legvégén szerencsejáték folyik, s az eredmény fej vagy írás lesz. Melyikre fogad maga? Ésszerű meggondolásból sem az egyikre, sem a másikra nem tehet; ésszerű meggondolással nem védhetô az egyik sem.   
            Ne hibáztassa tehát képmutatással azokat, akik választottak; mert nem tudja, úgy van-e. -- ,,Ez igaz; de nem is azért hibáztatom ôket, mert ezt vagy azt választották, hanem mert egyáltalán választottak; ugyanis bár egyformán hibás az is, aki fej mellett dönt, meg a másik is, a lényeg az, hogy mindegyik hibát követ el: az a helyes, ha egyáltalán nem fogadunk.''   --
             Rendben van; csakhogy fogadni kell; nem függ az akaratától, már rajta van a hajón. Melyik eshetôség mellett dönt? Lássuk csak. Mivel választani kell, vizsgáljuk meg, melyik a kevésbé fontos a maga számára. Két dolgot veszíthet el, az igazat és a jót, és két tétje van: az értelme és az akarata, a tudása és az üdvössége; természete szerint két dolgot kell elkerülnie: a tévedést és a nyomorúságot.
Értelmén nem esik nagyobb csorba, akár az egyiket, akár a másikat választja, minthogy szükségszerűen választani kell. Ezt el is intéztük. No de az üdvössége? Mérlegeljük, mit nyerhet vagy veszíthet, ha fejre, vagyis arra fogad, hogy van Isten. Értékeljük ezt a két eshetôséget: ha nyer, mindent megnyer; ha veszít, semmit sem veszít. Fogadjon hát habozás nélkül arra, hogy van. – 
            ,,Csodálatos. Rendben van, fogadni kell; de nem teszek-e fel túl sokat?'' –
             Lássuk csak. Minthogy egyforma a nyerés és a vesztés esélye, még akkor is fogadhatna, ha csupán két életet nyerhetne egy ellen; ha pedig három életet nyerhetne, akkor már feltétlenül bele kellene mennie a játékba (hiszen úgyis kényszerítve van rá), és oktalanságot követne el, ha e kényszerhelyzetében nem kockáztatná életét azért, hogy hármat nyerjen helyette egy olyan játékban, amelyben egyformák a nyerési és a vesztési esélyek. 
            Ám itt az örök élet és az örök boldogság a tét. Ezért még akkor is ésszerű cselekedet lenne öntôl egy a kettô ellenében fogadnia, ha a végtelen számú esélybôl csak egy szólna az ön javára, és helytelenül cselekednék, ha amúgy is kénytelen lévén játszani, nem lenne hajlandó egy életet feltenni három ellen egy olyan játékban, amelyben a végtelen esélyek egyike önnek kedvez, ha ez az esély végtelenül boldog, örökké tartó életet jelentene.
             Ámde a jelen esetben valóban végtelenül boldog, örök életet lehet nyerni, a nyerés esélye véges számú vesztési eséllyel szemben áll, s az is véges, amit kockáztat, így ez már nem is fogadás: ahol a végtelen forog kockán, és nem áll szemben végtelen számú vesztési esély a nyerési eséllyel, nincs helye mérlegelésnek, mindent fel kell tennünk. Tehát ha kénytelenek vagyunk játszani, akkor nem szabad az ész nevében ragaszkodnunk az élethez, ahelyett hogy inkább kockára tennôk a végtelen nyereségért, amely éppúgy bekövetkezhet, mint a semmi elvesztése.   

Nehémiás 10-13, Ne bukj el… JEGYZETEK

2011.12.18. Golgota Dél-Pest,

Nehémiás 10-13

Ne bukj el…
Bev:. Aki velünk volt az első fejezettől az remélem emlékszik, hogy anno, azért kezdtük el pont ezt a könyvet, mert az elhívásunkról szól. Arról, hogy mi az, honnan ismerjük fel, hogyan álljunk bele, hogyan (mi mindenre vigyázva) tartsunk ki, végezzük el a futásunkat örömmel. Láttuk a támadásokat, láttuk, hogy hogyan figyeljünk az apró de FONTOS részletekre…és legvégül múlt héten pedig azt láttuk, hogy mindennek csak és kizárólag akkor van értelme ha közben nem hogy nem veszítjük el az ISTEN iránti szeretetünket, hanem még inkább elméjül, még inkább odaszántabbá válunk a vele való kapcsolatra… csak így tudunk magunk is a „szeretet embereivé válni” és csak és kizárólag így tud a gyülekezetünk „a szeretet helyévé válni”. Nehémiás ezért (is) fontos. A tanítások címeit is igyekeztem úgy megfogalmazni, illetve a jegyzetek amiket a kezetekbe kaptatok (és a honlapról is letölthetőek), hogy ezek az alap igazságok rögzüljenek, belénk vésődjenek.

- ISTEN tervez veled,  KÉP 1.: fa levél, helye és fontos szerepe van… egyedi nem hasonlít a másikra, nem is kell neki.

Hiszen téged ISTEn tervezett: úgy vagy jó ahogy vagy… amin  változtatni kell, azt meg majd ő elmondja.

- sikerre és örökségre itélve, mivel ISTEN teremtett erre az elhívásra, ISTEN formált erre az elhívásra, ISTEN vezet ezen az elhíváson…

- ISTENnel nincs megállás és ISTENnel, minden létező és nem létező támadás ellenére is megtörténhet a csoda…pl az hogy ők is 52 nap alatt felújították JERUZSÁLEM falait.

Szeretném ha nem felejtenénk el, hogy mindez azért, mert egy ember, egy pohárnok a Babiloni király házában, beleállt abba, amire ISTEN elhívta. 1 ember. Hányszor egy ember van itt?
„hát de nekem nincs ilyen nagy elhívásom”, gondolod te… de kérlek ne felejtsd el… nincs kicsi vagy nagy… ISTEN tervez veled, ISTENnek igen is fontos a z az egy girbe-gurba falevél ami te vagy, ott ahol te vagy, arra amire Ő tervezett veled.
Nem vagy olyan fontos mint JÉZUS. De olyan fontos vagy ISTENnek mint Nehémiás. A gyermeke vagy, SZERET, és mi sem bizonyítja azt jobban, mint az az időszak amiben vagyunk. Karácsony. Eljött, levetkőzte végtelen és mindenható mivoltát…sebezhetővé, védtelenné tette magát, azért hogy téged és engem megvédjen. Erről a szeretetről, erről a szerető ISTENről szól a karácsony, nem pedig arról amit látunk magunk körül, amit versbe foglat Frady Endre is. (Kispest szurkolóként a nevétől teljes mértékben elhatárolódok) J

Karácsony:

Ragyogjátok KRISZTUSt.

Frady Endre: Jézus a Templomban

Nem lévén a kapun plomba
Jézus bemén a Templomba.
Falon plakát: „Adok-veszek!”
S hallatszanak biznisz neszek.

Elszabadul néhány gerle
S kegytárgyakat zajjal ver le.
Kecskekufár s birkabankár
Miatt lelki létben van kár.

Jézus fájón körbe tekint,
Látvány kelti benne e kínt.
Lendül korbács, borul asztal,
Hősünk senkit nem marasztal.

„Nem a Jeruzsálem Pláza
Ez, hanem az Atyám háza!”
Péter így szól: „Újabb fétis
Dőlt meg. Jó lesz ez a hét is!”

 

Erről szól ebben a mai világban a karácsony. Mi viszont tudjuk, hogy mi az üzenete. És hiszem is azt, hogy Délpesti Golgotásként lehetőségeinkhez mérten elég jól kommunikáltuk is… Gyülekezeti szinten. Magánéleti szinten most jön a neheze. Mindent bele.

Nem könnyű ebben a világban ragyogni, én ezt aláírom. Nem könnyű ISTENnel járni, hűségesen, kitartóan… de lehet hiszen JÉZUS ezt lehetővé tette, az I.Korinthusból meg azt is megtudhattuk, hogy csak akkora terhet kapunk, amit el tudunk hordani… szóval nincs okunk elbukni… elesni igen… az pillanatnyi megingás…

I. 10:1.v. , 28.v.-39.v.  A hozzáállás ami segíthet

A 9:37-től 10:1-ig

- Szerződés

Mindannyian kötünk szerződéseket és áthágunk szerződéseket.
PL: Január elsejétől… , holnaptól többet olvasom a Bibliámat. De emlékeztek múlt hétről, mi érdekli JÉZUSt? „Péter Szeretsz-e engem?. Mindemellett dícséretes az elhatározás az elszántság… de még a mai tanításban remélem eljutunk oda ahol látjuk, hogy ők sem tartották be… és látni fogjuk a megoldást is…

- odaszánás

mindenki aki értelmes volt odaszánta magát.

Ezt lehet pejoratívan félre érteni. De a KRISZTUS hit az nem a buták és IQ-mentesek hite: Isaac Newton, Lelkész volt, … Blaise Pascal: Gondolata arról hogy vagy van vagy nincs ISTEN:
„ No de az üdvössége? Mérlegeljük, mit nyerhet vagy veszíthet, ha fejre, vagyis arra fogad, hogy van Isten. Értékeljük ezt a két eshetôséget: ha nyer, mindent megnyer; ha veszít, semmit sem veszít. Fogadjon hát habozás nélkül arra, hogy van.”

- szolgálat

Fát vágtak ki és hordták be Jeruzsálembe… Nem könnyű munka és főleg abban a korban amikor nem volt Stihl motorfűrész. J
A szolgálat része annak amik vagyunk…örömmel tesszük és ahogy a legelején mondtam… ebben mi nem állunk rosszul, sőt… büszke vagyok a Délpesti Golgotára. Erején felül teljesít… és ahogy szokták mondani, ISTEN tartsa meg jó szokásotokat.

II. 11: 1.v.-2.v. „Légy hajlandó”

Jeruzsálem benépesítéséről van szó ebben a fejezetben. Ahhoz hogy növekedés legyen, szükség van emberekre, férfiakra/nőkre, vezetőkre… Jeruzsálemben akkor sem volt leányálom lakni, és ma sem… nem nagyon akart senki sem. Akire a sorsvetés kidobta az viszont ment és odaköltözött.

A 2.v.-ben megjelenik a mindenkori propaganda magva: „A nép pedig áldotta őket, akik önként beköltöztek…„ Egyiknek sem volt választása. A vezetőnek ez „munkaköri leírás”, ott kell lennie… A kisorsorsoltnak meg ez jutott…

A fejezetben szereplő 84 nevet én most nem olvasom fel, mivel az ISTEN tisztelete előtt mindenki jelezte, hogy szeretné „ÖNKÉNT” megtanulni fejből, a Karácsonyi szünet alatt. Én pedig jó vezetőként meghajolok a népakarat előtt. J

Viccet félretéve, legyetek hajlandóak. Emlékeztek az a 2%-nyi zsidóság aki otthagyta a kényelmes Babilont, otthonát,… az kedves volt ISTEN előtt.

(III. 12: 27-30 Fal felszentelése,

Ha már ilyen buzgók vagytok, itt van nektek akkor még a Papok és Léviták névsora. Csak mert szeretlek benneteket.

- A felszentelés: öröm, hálaadás, dicsőítés…

  43.v. – 47.v. A felszentelés és adakozás eredménye, hogy:
1. Nagyon messzire elhallatszott Jeruzsálem ujjongása

2. A papok és Léviták teljesen szolgálatba tudtak állni, és nem kellet a földeken dolgozniuk…

Megtisztulás és felszentelés ily messzire elhallatszik… ez olyan bátorító.)

IV. 13: 1.v – 3.v.   „Bibliaóra Nehémiásékkal”

- Bibliaóra. Meghallották, megtették. Minden lelkész álma. PL: Sneza VU. J

De ez nem ilyen egyszerű. Mint ahogyan a mi életünkben is vannak előzmények, nehézségek, sérülések, sebek… Nem az a baj, hogy vannak, az a baj ha nem veszünk tudomást róluk… ahelyett hogy szembenéznénk velük, kérnénk ISTEN hozzon gyógyulást… megtörtént? Akkor mehetünk tovább.
Itt ők megtették amit megkellett. De miről is van szó?

V. 4.v. – 30.v. „Az előző rész tartalmából”

- keverék népek: nem rasszizmusról van (habár az ő esetükben YHWH csak a zsidó népé volt. Magyarra és 21.századi fordítva… „azoknak nem volt itt helyük akik nem Izarel ISTENét imádták”

PL: Mi itt JÉZUST, imádjuk. Azt hiszem egyetértetek azzal hogy nem engedjük hogy itt, velünk együtt dicsőítsenek a Krisnások, kiáltozzanak az Arabok, hogy „Allah a legnagyobb és az ő prófétája Mohamed”.

Mintha, nem biztos hogy a mi ISTENünknek ez illő tisztelet lenne.

Vannak dolgok amikkel így kell szembenézni. Nem megengedhető, sőt kivágandó!!! Mindjárt rátérünk a „kivágási módszerekre is”… J

1. Ez akkor történt amikor Nehémiás nem volt Jeruzsálemben

Egyszerű lenne itt azt mondani, „látjátok milyen fontos a vezető”. Nyilván fontos… de nehogy már egy vezető miatt kövesse vagy ne kövesse valaki ISTENünket. Én nem akarom, hogy bárki is itt azért kövesse ISTENt, mert a Laci mit mond vagy éppen nem, sőt azt sem akarom, hogy azért menj házicsoportba vagy szolgáljon, mert itt százszor elmondjuk. Van magadhoz való eszed… majd eldöntöd: „ISTENt választod vagy mégy a magad esze után.” A te életed, a te elhívásod, a te kapcsolatod ISTENnel. Én, mi (a keresztény testvérek) azért vagyunk hogy segítsünk az utadon, ha kell visszaterelgessünk…feddjünk. ISTENt ISTEN miatt kövesd! A közösség, a vezetők, a… csak segítőid.

- És ezt látjuk Izraelnél folyamatosan. Megtérnek követik ISTENt, aztán mennek a saját fejük után, aztán jön egy bíra, egy főpap, egy próféta, „gatyába” rázzák őket, aztán megint elfordulnak ISTENtől…

2. Figyelmeztettem, megróttam, … rátok teszem a kezemet (21..v.) aztán folytatja: „megszidtam, megátkoztam, megvertem közülük néhányat, megtépáztam őket, majd megeskettem őket ISTENre…” (25.v.)

Hadd ne kommenteljem. J ezek a „kívágási módszerek”.

JÉZUS amikor a templomban ostort font és azzal kergette ki a pénzváltókat,  kiűzte az állatokat, meg minden… és ott beszéltünk a szent haragról… Van helye… Ismerek olyan pásztort aki megverte azt a férfit aki bántalmazta a saját feleségét… hogy érezze milyen az amikor a gyengébbet verik. Nem jelentette fel. J
Tényleg el kell idáig jutni? Őszintén remélem, hogy soha nem jutunk el ide (de legrosszabb esetben is csak ritkán).

Nincs furcsa „szájíze” a könyv végének? Ez ennek a rendkívül jó könyvnek a vége?  Nos, ha nem keressük meg mi az amire elhívott bennünket ISTEN és nem tartunk ki abban tűzön vízen keresztül… akkor könnyen lehet ilyen is az életünk… És ISTENnünk nem ilyet akar.

Az a vágya, hogy szeressük, hogy szerelmesek legyünk beléje, beleálljunk abba amire teremtve formálva lettünk, még édesanyánk méhében…és azóta is folyamatosan.

Nem „dekázni”, hányszor kell ISTENtiszteletre menni,  kell-e adakozni, házicsoport, az egész életünk róla kell hogy szóljon… minden más másodlagos. Legjobb esetben is.

Ámen? Imádkozzunk.